2024. március 27., szerda

Maráczy Tibor: Harminc ezüst

 

Harminc ezüstpénz. Ennyiért árulta el Júdás Jézust. Pontosabban, ennyiért adta a kezükre a főpapoknak. Sok, vagy kevés? Júdásnak elég volt. Azonban felmerül mindjárt egy kínzó kérdés. Miért? Csak a pénzért, vagy valami más oka is lehetett?

Júdás, a hagyomány szerint először Keresztelő János tanítványaihoz tartozott, és csak János hitvallása után csatlakozott a Jézust követőkhöz. Bekerült a Jézus által választott tizenkét apostol közé. Vagyis Jézus legközvetlenebb környezetébe, amint ma mondanánk, a belső mag egyik tagja lett. Végig kísérte Jézust a három év alatt. Egyike volt azoknak, akik látták csodáit, és így megtapasztalhatta Jézusnak nem csak az emberségét, hanem istenségét is. Nem hagy nyugodni a kérdés. Miért? Csak a pénzimádat vezette?

2024. március 14., csütörtök

Váczi Márk: A név és története

 


1848-as forradalom kitörésének évfordulója mindig jó alkalom arra, hogy a később szabadságharcba átcsapó nemzeti küzdelem helyi történetét felelevenítsük. Én most nem ezt teszem, bár cikkem történelmi visszatekintés.
A március 15-i pécsi ünnepségek hagyományos helyszíne a 48-as tér. Hiszen mi más is lenne méltóbb hely a megemlékezésre, ha nem ez a nevében egyik legnagyobb szabadságküzdelmünket idéző terület?
Az talán egyértelmű, hogy a teret nem mindig hívták így, sőt, nagyon sokáig egyáltalán nem volt hivatalos neve – derül ki Török Gábor, a Baranya Megyei Levéltár munkatársának összefoglalójából. Milyen előzmények vezettek az elnevezéshez, és ez mikor történt meg? Nos, sok más mellett ezekre a kérdésekre is választ kap, aki a levéltár honlapján elolvassa a hosszúnak tűnő, ám érdekes és alapos munkát. Én most ebből szemezgetek, a leglényegesebb dolgokat kiemelve.
Hazánkban 1897-ben Kossuth Ferenc, az emigrációból apja, Kossuth Lajos 1894-es halálát követően visszatérő sikeres ellenzéki politikus, pártvezér vetette fel először, tekintettel a közelgő 50 éves évfordulóra, hogy március 15. legyen nemzeti ünnep. Végül, Ferenc József uralkodói személyét figyelembe véve, április 11-ét javasolta, azt a napot, amelyen a császár és király elődje, V. Ferdinánd elfogadta az úgynevezett áprilisi törvényeket. Az uralkodói szentesítés a forradalom első győzelmeként könyvelhető el. Sajnos ma már erről nem emlékezünk meg külön.
Az őszirózsás forradalommal kibontakozó, rövid életű köztársaság 1919. február 27-én az október 31-i évforduló mellett március 15-ét is a magyar népszabadság ünnepnapjává avatta. A Horthy-rendszer gondolatkörébe kezdetben nem fért bele a ’48-as eszme, ám végül 1927-ben, Klebelsberg Kunó javaslatára az Országgyűlés március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánította.
A II. világháború után létrejött új rendszer az eszmei alapokat tekintve 1848-49-hez nyúlt vissza, így 1945-ben miniszterelnöki rendelet erősítette meg március 15-ét az ünnepek sorában, mondván: „A függetlenség, a jobbágyfelszabadítás, a demokratikus jogok, a szabadságért vívott honvédő háború mind olyan vívmányok és események, amelyek a háborúból vesztesen kikerült ország számára az önbecsülést, a magára-találást segítik.”
Az idő múlásával 1848-at egyre inkább kisajátította magának a Magyar Kommunista Párt. Ennek legszembetűnőbb mozzanata, hogy Petőfi, Táncsics és Kossuth mellett, akiket a kommunisták előfutáraiként lehetett feltüntetni, a 100. évforduló dekorációi között már Rákosi Mátyás portréja is ott volt. A centenáriumi ünnepségek megtartásáról egyébként törvényt is hoztak.
E rövid országos kitekintés után irányítsuk figyelmünket Pécsre, a mai 48-as tér környékére, illetve a helyi 1848-as eseményekre. A szabad királyi város már a fővárosból érkező első hírek hallatán átérezte a forradalmi eszmék erejét és fontosságát. A közgyűlés március 19-én döntött a márciusi hősök részére díszpolgári cím adományozásáról.

2024. március 2., szombat

Alapítók: Ismét eltelt egy év



Asztaltársaságunkat 2011. március 3-án alapította több akkori pécsi KDNP tag, akik nem értettek egyet azzal, hogy a liberálisként indult, és akkor még nagyon sok liberális gondolkodású vezetőt magában foglaló pártba beleolvasszák a pécsi tagokat. Nem a Fidesz ellen voltunk, bár az akkori vezetők nagy részét alkalmatlannak tartottuk arra a feladatra, amelyre erőteljesen ácsingóztak. Az eltelt idő sajnos minket igazolt, és mély meggyőződésünk, ha sikerül megvalósítani az elképzeléseinket, akkor ma Pécs előrébb tartana, és valószínűleg még mindig a Fidesz vezetné a várost. A miskolci példa lebegett a szemünk előtt, akkor is és most is jól működik együtt a KDNP és a Fidesz frakció, de az előbbiek nincsenek alárendelve az utóbbiaknak. Önálló életünk természetesen kivágta a biztosítékot a Fidesz potentátjainál, és a belső árulók segítségével kialakult a ma is ismert helyzet.

2024. február 24., szombat

Maráczy Tibor: A kommunisták áldozatainak emléknapja

 

                                          A recski ÁVH-s hóhérok egy csoportja

Hazánkban immár hosszabb idő óta megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól, pontosabban a magyar áldozatokról. Az emléknapot Kovács Béla kisgazdapárti politikus elhurcolásának napjához kötik.
Egy eszmerendszer azonban önmagában se nem gyilkos, se nem angyal, se nem emberi. Egy eszmerendszer nem tud haláltáborokat fenntartani, embereket agyonverni, megkínozni. Ezért sokkal helyesebbnek tartom azt a megnevezést, amelyet írásom címének is adtam. Emlékezzünk meg a kommunisták, szocialisták, nemzeti- és nemzetközi kommunisták áldozatairól. Arról a 100 millió emberről, akiknek emlékműve Washington városában található.

2024. február 23., péntek

Maráczy Tibor ügyvivő: Reptér a város szélén



Február első napjaiban a városunk Fideszes országgyűlési képviselője és polgármestere szinte egyszerre jelentette be, hogy állami támogatással ismét életet próbálnak lehelni a Pécs szélén árválkodó, veszteséget termelő repülőtérbe. Ennek első lépcsőjeként egy kisebb légitársaság indít járatot Máltára valamint a bajor fővárosba. Májustól pedig Korfu is célállomás lesz.
A repülőtér helyzetével már megalapításunk után elkezdtünk foglalkozni, és 2012 elején egy javaslatot is letettünk az akkori városvezetés asztalára. Sajnálatos szokásuk volt, hogy semmiféle visszajelzést nem kaptunk erre a javaslatunkra sem. Örömteli a számunkra, hogy az akkor általunk megfogalmazottak részben visszaköszönnek a mostani megnyilatkozásokban. A dokumentum bevezetőjét most nem közöljük. Az áttekintés, ami a dokumentum bevezetője most itt nem közöljük, csak a lényegi két részt, ezzel is bizonyítva, hogy nem utólag osztjuk az észt.

2024. február 20., kedd

Alapítók: Javaslatunk a Tüke Busz vezetésének

 

Amint ismeretes, a január végi sztrájk felemásra sikeredett. Amíg az egyik, nagyobb létszámú szakszervezet tagjai a munkabeszüntetés mellett döntöttek, addig a másik szakszervezet tagjainak többsége felvette a munkát, sőt sztrájktörőként, az elégséges szolgáltatásnál több járatot indítottak el.
Asztaltársaságunk véleménye szerint ez némi megoldást jelent a társaság vezetőinek, már ami a bérkérdést illeti. Hiszen azok, akik felvették a munkát, ráutaló magatartásukkal elfogadták azt a nagyságú béremelést, amelyet a vállalat vezetése felajánlott a dolgozóknak. Tehát, irányukban a bérkérdés lezárult.

2024. február 15., csütörtök

Maráczy Tibor: Hamvazószerda, nagyböjt, bűnbánat.

 

Február 14-én volt hamvazószerda, elkezdődött a nagyböjti, bűnbánati időszak. Olvasom a fő -és nagytiszteletű lelkész urak írásait a közösségi oldalon, és örülök. Örülök, mert széles nyilvánosság előtt hirdetik a bűnbánat, az Istenre való figyelés szükségességét. Ki tudja, ezek az írások kit, és hogyan ragadnak meg? Mi az a kis szikra, amely valamilyen kis tüzet lobbant az elmélkedést olvasó szívében, amely aztán erőre kap, és egyre inkább Isten szeretete tölti el a szívét. Isten szeretete, amely nélkül valami üresség marad bennünk, ha elismerjük, ha nem. Olvasok olyan gondolatokat is, amely még mindig a régi hústilalom körül forognak, mintha ennek az időszaknak holmi lényeges eleme lenne. Igaz, különösen a katolikus és ortodox egyházakban, ma is a böjti felkészülés része a húsevés elhagyása bizonyos napokon, de úgy gondolom, hogy nem ez a lényeg.

2024. február 4., vasárnap

Alapítok: Javítgatunk és taknyolunk?

 


Asztaltársaságunk hivatalos lapjában igyekszünk kerülni a címben szereplő, bizonyos szakmai berkekben használt szavakat, de most a „taknyolás” szó fejezi ki leginkább azt a javítási kivitelezést, amelyet a Kossuth Lajos téren, illetve a Fürdő utcában tapasztalhattak az arra járók. Történetesen a mozgó burkoló kövek javítását, taknyolását. Ez utóbbi szó azt fejezi ki, hogy egy bizonyos javítást nem szakszerűen végeznek el, látszat kivitelezés folyik. Ezt az állításunkat jól bizonyítja, hogy a hivatalosan helyreállításnak, javításnak minősített munka időtállósága a nullával volt egyenlő, hiszen alig egy hét múlva a kövek ismét mozogtak, az arra haladók számára ismét baleseti forrást jelentettek.

2024. február 3., szombat

Alapítók: Miért éppen Szent Mihály Arkangyal Asztaltársaság?

 

Szent Mihály arkangyal ima


Szent Mihály arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen
légy oltalmunk!
Esedezve kérjük:
„Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére
körüljárnak a világban,
Isten erejével
taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Amen.

Asztaltársaságunk ennek az imának a hatására választotta Szent Mihály Arkangyal Asztaltársaság nevet. Alapító okiratunkban ezt így foglaltuk írásba:

2024. február 1., csütörtök

Maráczy Tibor: Bezárt kulturális intézmények


Asztaltársaságunk nem csak a környezetre, de a kulturális területre is nagy hangsúlyt fektet. Mély meggyőződésünk, hogy Pécs gazdasági fellendülésének a turizmuson és a kulturális rendezvényeken keresztül vezet az egyik útja. Éppen ezért is fájó számunkra a volt Bóbita bábszínház épületének sanyarú sorsa, ezért tettünk a hasznosítására már többször is javaslatot. Éppen ezért fájdalmas a számunkra a Gyermekkönyvtár bezárása, és talán még fájdalmasabb a Pécsi Kulturális Központ épületének a kiürítése. Ez utóbbi esetében az ilyenkor szokásos maszatolás megy, az épület életveszélyessé vált. Egyik napról a másikra? Nem. Évek, esetleg évtizedek alatt vált azzá. Még pedig azért, mert a mindenkori városvezetők nem törődtek a felújításával. Sem az előzőek, sem pedig a mostaniak.